Orizatriznyák

Kicsit idegenül érzem magam, zavarban, mint Dubravka Ugresic balkáni embere A feltétel nélküli kapituláció múzeumában, aki a berlini spaghetteriában horvátul beszélget a magát olasznak kiadó iránival. Ezt fokozza bennem mindenki, aki kifelé jövet megáll egy pillanatra a bejáratnál, és figyeli néhány pillanatig, ahogy az ujjammal számolok. – Kit tetszik keresni? – kérdezik ketten is. Zavartan pillantok fel, az egyikkel mintha nem is egy nyelvet beszélnénk, boríz lehel borszagút az arcomba, összegabalyodik az a néhány szó is. – Senkit, senkit, csak... – válaszolom. – Aztán minek? – kérdi. – Csak – mondom. – Ja, akkor jóvan. Akkor jóvan és viszlát – nyújtja a kezét. Fel kéne függesztenem a számolást, ha rögtön fogadnám, ezért eltelik néhány másodperc, míg a kezünk összeér, az enyém még buszmeleg, az övé már jégkérges. Viszlát – mondom én is, zavaromban, továbbá: – Szép napot! Nem tetszik, ahogy ezután vigyorog. Nem kegyetlenül, nem gúnyosan, csak lemondón sárgállanak a szuvak. – Azt, szép napot magának is. Hetvenhat nyomógomb helyét számolom meg a kapunál, a berendezés szemlátomást üzemen kívül. Csengetésre mondjuk nincs is szükség, a hatalmas vaskapu sarkig nyitva, és egyáltalán nem úgy néz ki, mint ha volna más állása is. Nehéz megmozdítani, de nem csak a súlya miatt, hanem mert alkalmasint megszokta a pozíciót, nem nagyon akaródzik máshogy állnia. Most mit törje magát, most mit törjem magam, vágja a szemembe a kopottzöld monstrum.'99 Égvelemsokszerencsét '99 -- Emshow/PARAVANkru Verzékkel, mondatokkal pl.: Intersong, Bankos: Rapmotel, Kool Kasko: Draft, Optimus Krime; Bankos-Norba: MLKK; Bankos: B-Oldal; Brash-Joeker Remixes, Beatek a Farzsebboel, Vanis&Crain: Mekvart Szleng II. kiadás

Szopóág - Slam Poetry Kőleves, 08.06.01.